Macskaszemmel a világ

2010. május 4.

#103

Mielőtt még visszatérnék a kis vakarcsra (aki még mindig nálunk van, bár már kezdem megszokni, néha kifejezetten szórakoztat), szeretném megállapítani, hogy a Sashegy kifejezetten nem alkalmas hely Borisz nevű vörös macskák számára:

http://talaltcica.org/archives/11387

Na, akkor most térjünk rá az új lakóra! Először is, már egy hete nálunk van. Szerencsére csak estétől reggelig, napközben Lakótárs 2 elviszi magával számunkra ismeretlen helyre. Itt szeretném megjegyezni, hogy már jó ideje mászkál el egy bizonyos ismeretlen helyre, időnként Lakótárs 1 kíséretében, és már nagyon kíváncsiak vagyunk mindketten Szofival, hogy mi is lehet ez az ismeretlen hely! Annyi bizonyos, hogy sok érdekes szaggal szoktak hazatérni. Néha még érdekes tárggyal is, a múltkori szerzemény pl lila-fehér-zöld színekben pompázott és csábító illattal, mely mellől mozdulni sem tudtam. Azóta megtudtam, hogy eme tárgyat orgonának hívják és valójában egy növény.
A kis vakarcsról még annyit, hogy elég hülye neve van, Tarzan, bár ő úgy vettem észre, szentül hiszi, hogy valójában az a neve, hogy Gyereide. Hát ezen jókat szoktam röhögni magamban! Szofival állandóan figyeljük, egyrészt, mert nem nagyon bír nyugton maradni, és nem bízom egy ilyen állatban, másrészt, mert minden percben akad valami, ami szörnyülködhetünk. Kezdjük azzal, hogy egy hét alatt sem bírt teljesen szobatiszta lenni. Najó, beismerem, nem engedjük, hogy a mi almunkba végezze a dolgát! Amióta láttam, hogy mekkora adagra képes, tartok tőle, hogy mellette a miénknek nem jutna hely. Aztán én ilyen koszos egy dögöt még nem pipáltam. Nem mosakszik!! Remélem, hogy ebben azért fog tőlünk tanulni valamit. Hangos, de még mennyire! No, azért persze szórakozunk is rajta, főleg, amikor futni próbál, de az egyenes vonalú egyenletes mozgást még nem igazán sajátította el, és ennek következtében jó nagy hasasokat is szokott produkálni. Időnként kergetőzünk a kanapé körül, legalább formában tart, de azért persze arra figyelni szoktam, hogy mindig csak egy kicsivel fussak gyorsabban, mint ő. Ha pedig sikerül beszorítania valahová, akkor marad a maflás. Alig legyintem pofon, de ő már nyüszít, persze...! Van, hogy direkt incselkedem vele, elvonulok előtte párszor, amíg észre nem vesz, és utánam nem ered; valamint szoktunk versenyezni Szofival, hogy ki mer többet megtenni. Ő alapvetően elég beszari, így a kutya éber állapotában vagy elbújik valahová vagy felmászik valahová, de ha alszik, olyanokra ragadtatja magát, mint a fülével való játszás. Ez igazán merész tett volt részéről, én is csak azzal überelhettem, hogy beleettem az ételébe és belemásztam a fekvőhelyére. Ha neki szabad elvennie Szofi párnáját, meg Szofi kedvenc játékát, akkor nekünk is!

2010. április 24.

#102

Szentséges Macskaúristen, mi történt ma! Gyanús volt már pár napja, hogy Lakótársak vadul dobozoltak, néztem is, hogy miért ez... Na, hát ma elmentek reggel és délben hazaállítottak.... ezzel...!